NE FÉLJ, CSAK HIGGY!

A mai evangélium üzenete

A szombat törvénye jó célt szolgált.
Jézus nem azt tanítja,
hogy a szabályok értéktelenek.
Azt mutatja meg:
ha a saját érdekünk kerül veszélybe,
gondolkodás nélkül áthágjuk a szabályokat.
De ha a másik emberről van szó,
lehet, hogy hagyjuk a „kútban” maradni.

Lemondani a „szombatomról” azt jelenti,
hogy beengedem a másikat a komfortzónámba,
még akkor is, ha ez felborítja a terveimet.

Vannak elveid, kötelességeid,
jól kialakított szokásaid,
vallásos gyakorlataid.
Ezek segítenek abban,
hogy hűségesen élj.
De mit teszel,
ha egyszer szembekerülnek
egy ember valós szükségével?

A jót nemcsak azzal akadályozhatjuk,
ha rosszat teszünk.
Néha azzal is,
ha elmulasztjuk megtenni a jót.

Nem kell gonosznak lennünk hozzá.
Elég, ha találunk
egy elfogadhatónak tűnő indokot arra,
– miért nem most,
– miért nem mi,
– miért nem másképp.

Van különbség aközött,
hogy nemet mondasz, mert
– valóban nem a te feladatod,
– nem vagy rá képes,
– vagy védened kell egy jogos határodat.
És aközött, hogy egy szabály mögé húzódsz,
mert félsz attól,
amit a másik ember közelsége kívánna tőled.

Az első lehet bölcsesség.
A második menekülés.

A szabály valóban eligazít.
Néha viszont kényelmes indok arra,
– hogy ne kelljen együtt érezned,
– ne kelljen kockázatot vállalnod,
– ne kelljen beengedned valakit a világodba.

Jézus nem azt kéri tőled,
hogy mindig mindenkinek nyiss ajtót.
Azt kéri, hogy ne zárd be csak azért,
mert a nyitott ajtó kényelmetlen lenne neked.

A szabályok jók, a rend hasznos —
egészen addig a másodpercig,
amíg nem válik fallá közted
és a másik ember szüksége között.

A szeretet szabadsága az,
amikor képes vagy elengedni
a saját szent, bejáratott, kényelmes rendedet,
mert valakinek éppen most szüksége van rád.