best html templates
Tanítások

* Biblia olvasásunkat segítik a rövid Evangélium-magyarázatok. Nem teológiai eszmefuttatások, hanem gondolat-ébresztők, melyek saját elmélkedéseim alkalmával születtek. Nekem mindegyik egy-egy üzenet volt.
* Módszerek a közösségi Biblia-tanulmányozáshoz - kiscsoport-vezetők részére. 
Sokféle mód és eszköz áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy megértsük a Biblia szövegeinek, vagy történeteinek mélyebb értelmét. E módszerek közül ismertetek néhányat...

Evangélium-magyarázatok
Máté evangélista
Máté, vagy másik nevén Lévi, Jézus tanítványa volt.
Nevének jelentése: Isten ajándéka (héber: Matthai vagy Mattitjahu).
Vámszedőként élt Kafarnaumban, a Genezáreti-tó partján fekvő nagyvárosban. Éppen hivatali helyén ült, amikor Jézus odament hozzá, és így szólt: - Kövess engem!
Ez a két szó elég volt ahhoz, hogy örökre megváltoztassa egy másokat kihasználó ember életét. Felkelt, elhagyott mindent, és követte Jézust.
   
Evangéliumát a zsidóságból megtért keresztényeknek írta Palesztinában, arám nyelven.  Értékessége mellett írásának érdekessége, hogy - nem véletlenül! - igen pontos pénzbeli ismeretekről tesz tanúbizonyságot. Minden akkor használt pénznemmel tisztában van, és sohasem téveszti el, hogy mikor miféle pénzzel kell fizetni. 
  
Először Palesztinában, a zsidók körében hirdette az örömhírt.
Útjairól pontos ismereteink nincsenek, de miután elhagyta hazáját, a pogány népek között tett bizonyságot Jézus Krisztusról.
Egyes egyházatyák szerint Etiópiában; mások szerint Perzsiában; ismét mások szerint pedig Szíriában, Makedóniában, esetleg Írországban hirdette az evangéliumot.
A haláláról szóló hagyományok sem egyöntetűek. Legvalószínűbbnek látszik, hogy vértanú lett; de lehet, hogy békességben halt meg, valahol Núbiában.
Márk evangélista
Kr.u. 14 körül születhetett Jeruzsálemben, papi családból. Gyermek volt még, amikor Jézus fellépett és tanítani kezdett.
Eredetileg Jánosnak hívták, mivel azonban nem a zsidók, hanem a pogányok között térített, latin nevén Márkként vált ismertté. Nevének jelentése: "nehéz kalapács". Állítólag azért kapta ezt a nevet, mert úgy alakította az embereket, mint kalapács a forró vasat.
 
44-ben édesanyja, Mária házában volt, amikor sokan összegyűltek, hogy imádkozzanak Péterért, akit Heródes Agrippa /Nagy Heródes unokája/ börtönbe vettetett. Így tanúja volt az apostol csodálatos szabadulásának.
Péter, miután kiszabadult Heródes börtönéből, ,,elment Máriának, a Márknak nevezett János anyjának házába, ahol sokan együtt voltak és imádkoztak''.
(ApCsel 12,12)
 
Egyes Biblia-kutatók szerint ugyanebben a házban volt az utolsó vacsora is. A Getszemáni-kert is Márk anyjáé lehetett, így alhatott Márk az Úr elfogatásának éjjelén ebben a kertben.
Amikor ugyanis az Urat elfogták, és tanítványai elmenekültek, ,,egy ifjú követte, meztelen testét csak egy gyolcslepel fedte. Amikor meg akarták fogni, otthagyta a gyolcsleplet, és meztelenül elfutott'' (Mk 14,51--52).
 
Néhány hónappal később - Kr.u 45-ben - nagybátyjával, Barnabással együtt Pál apostol kísérője lett, de valami probléma adódhatott közöttük, mert félúton meggondolta magát, és hazatért Jeruzsálembe.
Barnabás szerette volna, ha Márk a következő útra is elkíséri őket (50-ben), ezt az ötletet azonban Pál élénk tiltakozással meghiúsította. Erre Barnabás is elhagyta Pál apostolt. 
 
Úgy tudjuk, hogy ezt követően Márk Péter apostol mellett tevékenykedett, bár Pál is említi őt a leveleiben, ezért nem világos, hogy mikor ki mellett tartózkodott. Egy biztos: ő jegyezte le Péter apostol beszédeit, melynek alapján a 60-as években megírta evangéliumát.
A hagyomány szerint Márk volt az alexandriai egyház megalapítója és első püspöke. Tizenkét éven át tevékenykedett itt, míg végül a pogány papok - megelégelvén sikereit - az életére törtek. / Kr. u. 100 körül./
Elfogták és kötelet kötve a nyakára addig vonszolták a sziklás ösvényeken, míg meg nem halt. Vére festette meg az első keresztények útját Egyiptomban. Halála után máglyát raktak és el akarták égetni, de hirtelen felhőszakadás támadt. Így testét a keresztények temethették el.
Lukács evangélista
A szíriai Antiochiában született, pogány görög családban. Orvosnak tanult, és széleskörű műveltséggel rendelkezett. Kr.u. 40 körül tért meg, valószínűleg Szent Pál hatására, akinek tanítványa lett. Elkísérte missziós útjaira is.
Orvos mivoltából fakadó lelkiismeretességgel és pontossággal járt utána mindannak, amit Krisztusról hallott.
Pál mellet volt annak római fogsága alatt is, itt írta meg evangéliumát, egy előkelő ismerősének, Teofilnak ajánlva.
Kr.u. 60 körül írta meg másik nagy művét, az Apostolok Cselekedetei, melyből a fiatal egyház életét ismerhetjük meg. Ezt a könyvet szintén a pogányságból megtért keresztényeknek szánta.
 
Sorsának alakulásáról nem sokat tudunk. A hagyomány úgy tartja, hogy Szent Pál vértanúsága után Achájában, Dél-Görögországban telepedett le és szolgált püspökként, majd Patara városában vértanú halált szenvedett. (Kr.u. 84 körül.)
János evangélista
Id. Jakab testvére. A János név jelentése: az Úr kegyes.
A szinoptikus evangéliumok szerint (Máté, Márk, Lukács) halászok voltak, és apjuk, Zebedeus mellől hívta el őket Jézus, amikor a Galileai-tenger partján járt. János azonban - saját evangéliumában - azt írja, hogy Keresztelő János tanítványaként látta meg először Jézust, amint az megkeresztelkedett. Kíváncsiságból szegődött Jézus nyomába Andrással együtt, és vele is maradt. János ekkortájt fiatal fiú lehetett.
Mindvégig a Rabbi megkülönböztetett figyelmében részesült. Evangéliumában így ír magáról: ,,a tanítvány, akit Jézus szeretett''.
     
Bátyjához hasonlóan temperamentumos ember. Bátor is, mert az apostolok közül egyedül ő van Jézus mellett a Golgotán.
Találóan fejezi ki a "Boanergész" név harcias természetét és elkötelezettségét.
Vagy-vagy: ilyen radikálisan érti János a tanítványok jogait és kötelességeit.
  
Evangéliumából és leveleiből azonban kitűnik, hogy sokat változott az idők folyamán. Abból a Jánosból, aki kész lett volna a hitetlenekre pusztulást kérni az égből, a szeretet hírnöke lett. Élete vége felé, amikor már nagyon öreg volt, ezt az üzenetet ismételgette: - Gyermekeim, szeressétek egymást! 
Evangéliuma mellett több levelet (3) is írt az ázsiai egyházközségeknek, valamint egy gyönyörű apokaliptikus* művet, a Jelenések könyvét.
Művei - különösen a Jelenések könyve - intenzív természetfeletti látásmódot és mély teológiai gondolkodást tükröznek.
      
Pünkösd után Péter apostol mellett van Jeruzsálemben, és együtt élik át az első csodákat. Együtt mennek Szamariába is, a Fülöp által megtérített keresztényekhez.
Következő éveiről keveset tudunk, valószínűleg Jeruzsálemben maradt egészen a zsidó háború kitöréséig. (Kr. u. 67-70)
Amikor a rómaiak földig rombolták Jeruzsálemet - sok más kereszténnyel együtt - elhagyta Palesztinát, és az akkori világ egyik nagyvárosában, a kisázsiai Efezusban telepedett le.
Ő tanította a második apostol-nemzedék több jelentős képviselőjét: Papiászt, Hierapolisz püspökét; Polikárpot, Szmirna püspökét; és Ignácot, Antiókhia püspökét.
Nem tudjuk biztosan, hogy János járt-e Rómában, de ha igen, akkor azt nem önszántából tette. Ugyanis Domitianus császár keresztényüldözése alatt őt is elfogták, és bíróság elé állították.
Tény, hogy az idős apostolt az ítélet meghozatala után Patmosz szigetére száműzték. Itt részesült azokban a látomásokban. melyeket a Jelenések könyvében olvashatunk.
Domitianus császár halála után (Kr. u. 95) visszatért Efezusba, és már száz éves lehetett, amikor meghalt. Az apostolok közül egyedüliként természetes halállal.
----------------------------
* Apokalüpszisz (gör.) = leleplez, kinyilvánít. Jövőre vonatkozó prófétai látomások, gazdag szimbólum-rendszerrel. Ebben az irodalmi műfajban majdnem minden jelképpé válik: a számok, a tárgyak, a személyek, a színek, stb...  Ha meg akarjuk érteni, vigyáznunk kell arra, hogy ne magyarázzunk bele mást, mint amit a szerző mondani akart.

© Copyright  www.adonai.hu  2012-2018  Minden jog fenntartva